hírlevél

telefon: +36 70 779 8309 e-

Fürdőszövetség: Fürdővédelmi Akcióterv kezdeményezése

  • Posted on:  kedd, 27 April 2021 14:42
  • Írta: 

A COVID-19 koronavírus járvány miatt a magyarországi fürdők az elsők között és rendkívüligyorsasággal zuhantak a válságba. Egy országszerte kitűnően induló évben a legtöbb fürdő már a nyári főszezonra készült. A jellemzően nagyon magas állandó költségek mellett kifejezetten alacsony jövedelmezőségű fürdők utolsó szabad pénzeszközeiket is felhasználták a létesítmények és a szolgáltatások nyári felkészítésére, az ilyenkor szokásos karbantartásokra, kisebb-nagyobb beruházásokra. Ebben a helyzetben március közepén a vendégforgalomténylegesen néhány nap alatt tűnt el a pénztáraktól, medencékből, fürdőgyógyászati kezelőhelyiségekből. A fürdőüzemeltetők is azt vallják, hogy az emberi élet és az egészségvédelme a legfontosabb, ezért a munkatársak és a megmaradt vendégek megóvása érdekében egy hét alatt szinte minden fürdő bezárta kapuit. Bevételeik megszűntek. A Magyar Fürdőszövetség a hazai fürdőszakma meghatározó szereplőit tömörítő szervezetként a 18.000 munkavállalót foglalkoztató és közel 70 milliárd forint árbevételt generáló ágazat képviseletében üdvözli a Kormány eddigi intézkedéseit.

A 2020. április 7-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv szándékával egyetért, egyúttal a részletek kidolgozásához szakmai javaslataival is hozzá kíván járulni. A magyar fürdők bár nemzetközi versenypiacon, piaci szereplőként dolgoznak, azonban jellemzően köztulajdonban álló gazdasági társaságok vagy költségvetési intézmény formájában működnek.

A Kormányhoz eljuttatott megkeresésében ezért a Magyar Fürdőszövetség azt kérte, hogy a részletszabályok kidolgozásánál vegyék figyelembe, hogy a turizmus alapkövének számító fürdők annak ellenére sem minősülnek kis- és középvállalkozásoknak, hogy valós piaci versenyben kell megállniuk a helyüket, ezért a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseit ne korlátozza a Kormány a kkv-kra, vagy alkossanak a hazai fürdőágazatra speciális szabályokat.

A fürdők kezdeményezték továbbá, hogy a kifejezetten a turizmus támogatására tervezett, 600 milliárd Ft kerettel bejelentett fejlesztési és felújítási hitelprogramot ne csak a szállodák és éttermek számára tegyék elérhetővé, hanem a fürdőüzemeltetők számára is nyissák meg. A hazai turizmusban a vonzerőt ugyanis az attrakciók jelentik, a vendégek utazási döntéseinél elsősorban nem a szálláshelyek, hanem a desztinációs vonzerők, az attrakciókjelentik a motivációt. Ha a fürdők, mint a válság által legjobban sújtott, turisztikai attrakcióknem tudnak újranyitni és nem lesz fenntartható az üzemelésük a kilábalás időszakában, az egész hazai turizmus újraindulása kerül veszélybe.

Érdemes felidézni, hogy a vendégéjszakák 71%-a olyan településen képződik, ahol turisztikailag releváns fürdő működik. A Kormány április 7-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akciótervéhez kapcsolódóan az üdvözlendő eddigi kormányzati intézkedéseken túl a Magyar Fürdőszövetség tagságajavaslatai alapján az alábbi Fürdővédelmi Akciótervre tett javaslatot Magyarország Kormányának.


I. Azonnali intézkedési javaslatok

Munkahelymegtartó javaslatok

Likviditási hitel-, garancia- és tőkeprogramok elérhetősége a kkv-nak nem minősülőfürdők számára is

  • A turisztikai ágazat terén, így a fürdőknél is, már most tapasztaljuk az egyre növekvő létszámleépítési kényszereket az üzemeltetők likviditási problémái miatt. A fürdőkadatszolgáltatása alapján legkésőbb május végére elfogynak az egyébként is szerénypénzeszköz tartalékok, ezért életbevágó lesz a likvid források elérhetőségének időbelisége, és hogy azok 1 - 1,5 hónapon belül felhasználható módon a gazdálkodószervezeteknél legyenek.

Járulékcsökkentésből kimaradók bevonása

  • A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet és a 68/2020. (III. 26.) Korm. rendelet kiváló ésgyors segítséget jelentett, azonban a rendeletek hatálya kifejezetten nem terjed ki aköltségvetési szervekre, ezért több fürdő, köztük olyan nemzetközi jelentőségű fürdőüzemeltetők is, mint például a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház,valamint a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, költségvetési intézményként nemtudja igénybe venni ezt a turisztikai szereplőknek is szánt válságkezelési pénzügyieszközt. A Szövetség kezdeményezte, hogy a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10)e) és m) pontja szerinti, fürdőkre vonatkozó meghatározások a költségvetési szervkifizetőként nyilvántartott szervezetekre is terjedjenek ki. Ehhez szövegszerűmódosítási javaslatot nyújtottunk be.

Hitelvisszafizetési moratórium

  • A 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet ezt már sok tekintetben előremutatóan szabályozza, ezen felül javasoljuk, hogy a hitel visszafizetési moratórium terjedjen ki a kötvény alapúkötelezettségekre is.

II. Intézkedési javaslatok a szektor újraindításához és fenntartható működéséhez:

Ezek a javaslatok az elmúlt három évtized elmaradt intézkedéseinek pótlását célozzák, mert ajelenlegi jövedelmezőségi szinten a fürdők nem tudnak talpra állni a válságból.

A fürdőszolgáltatások áfa-kulcsának azonnali csökkentése

  • Mára sajnos létkérdéssé vált, hogy a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a fürdőszolgáltatásokra is kerüljön kiterjesztésre 2020. július 1-től az 5% általános forgalmi adó kulcs. Ehhez technikailag szükséges egy kizárólag afürdőszolgáltatásokra vonatkozó TEÁOR és TESZOR besorolás létrehozása. A 4% turizmusfejlesztési hozzájárulást a szálláshely-szolgáltatókhoz és a vendéglátáshoz hasonlóan javasoljuk alkalmazni a fürdőszolgáltatásokra is.

Társadalom-biztosítás (NEAK) fürdőgyógyászati térítési díjainak azonnali emelése

  • A hazai gyógyfürdők hosszú évek óta mélyen az önköltségi árak alatt nyújtanakegészségügyi (fürdőgyógyászati, reumatológiai, rehabilitációs) szolgáltatást atársadalom-biztosítás méltatlanul alacsony társfinanszírozása mellett. A szolgáltatásokat csak az tartja még életben, hogy a fürdők mögött álló tulajdonos önkormányzatok politikai okokból nem engedik megszüntetni ezt a veszteségestevékenységet, de a válság idején és azt követően ez a veszteségfinanszírozás mástevékenység bevételéből nem lesz tovább fenntartható. Javasoltuk, hogy a 2012. ótanominálisan is változatlan fürdőgyógyászati térítési díjakat azonnal emelje meg a Kormány 50%-kal, ugyanis először várhatóan csak a belföldi piaccal fog újraindulni a gyógyturizmus, a hazai gyógyvendégeket pedig fenntarthatatlan lesz továbbra istúlnyomóan önköltségi ár alatt kiszolgálni. A gyógyászati szakdolgozói bérek 2012. óta 82%-kal emelkedtek a fürdőkben.
  • A kezeléseket felíró reumatológus szakorvosok („fürdőorvosok”) működését atársadalom-biztosítás nem finanszírozza. Egy átlagos fürdőorvosi szakrendelő éves fenntartása 1 fő szakorvossal és 1 fő szakasszisztenssel számolva jelenleg 19-22 millióFt költséggel jár, míg bevétele éves szinten (!) nem éri el a 100 ezer Ft-ot sem.Javasoltuk, hogy a NEAK az általa (még ha alacsony szinten is) támogatott kezelések felírásához szükséges fürdőorvosi vizsgálatok és utóvizsgálatok elvégzéséért biztosítsa a járóbeteg szakrendelőknek nyújtott finanszírozást.

Gyógyfürdőkúrák bevezetése önálló SZÉP-kártya zsebként

  • A belföldi turizmusnak hatalmas lökést adna és ösztönözné a hazai vendégek itthonmaradását, ha a Széchenyi Pihenőkártyával igénybe vehető szolgáltatások között önálló zsebként létrejönnének a gyógyfürdőkúrák. Ebből a programból legalábbegyhetes gyógyfürdőkúra és annak szállásköltsége - legfeljebb a fürdőkúra értékénekmértékéig - lenne fizethető.

Önálló Fürdőfejlesztési Program és Fürdőenergetikai Program indítása

  • Kértük Magyarország Kormányát, hogy a hazai fürdők működési hatékonyságának és környezeti fenntarthatóságának érdekében indítson el egy önálló Fürdőfejlesztési Programot a fürdőszolgáltatási alapinfrastruktúra modernizálásáért. A program azidei évben tervezési feladatokkal megalapozható, 2021-ben már a tényleges beruházások megkezdésére is sor kerülhet. Kezdeményeztük továbbá, hogy a Kormányegy önálló fürdőenergetikai fejlesztési programmal segítsen csökkenteni a működésfix költségeit és a környezetterhelést. 2020 őszén akár már el is indíthatóak azok a pilotprojektek, amelyek jó gyakorlatként szolgálhatnak a szélesebb körű energetikai fejlesztésekhez.

Vízkészletjárulék

 

  • A fürdők a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál a vízjogi engedélyben lekötött vízkészletüket a kialakult válsághelyzet miatt nem használják fel sem termálvíz, sem gyógyvíz és talajvíz esetében, viszont fizetni kell a fel nem használt vízmennyiségért is. Javasoltuk, hogy az engedélyekben lekötöttvízkészlet megtartása mellett csak a tényleges, mért fogyasztás után kelljen megfizetni a vízkészlet járulékot az éves bevallásnál. A javaslatcsomagunk ezen pontja megvalósult.

Fürdőüzemeltetést szabályozó, 37/1996. (X.18.) NM. rendelet módosítása

A közfürdők üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet módosítását a fürdőszakma közel egy évtizede igyekszik elérni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. A jelenleg 24 éve hatályos rendelet annyira elavult, hogy betartása már alig lehetséges és indokolatlan többletköltségekkel terheli a fürdőüzemeltetőket. A rendeletnek úgy a szellemisége, mint a konkrét előírásai sürgős felülvizsgálatra szorulnak. Bár az új, módosított rendelet normaszövegének szakmai egyeztetése legutóbb a tavalyi évben megtörtént a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, az új rendelet még mindig nem lépett hatályba, pedig az semmilyen költségvetési kiadással nem járna. Kértük, hogy a Kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a rendeletmódosítás mielőbbi hatályba léptetéséhez!

A Magyar Fürdőszövetség és a hazai fürdők elkötelezett szereplői a hazai gazdaság és azonbelül a turizmus sikeres működésének. Ezúton is felajánljuk nyitottságunkat, partnerségünket, együtt gondolkodásunkat a jelen válsághelyzet kezelésében és a biztonságos, fenntartható jövő Magyarországának építésében.

 

Budapest, 2020. április 20. Forrás: Boros László Attila